December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a friss sült gesztenye illatát is. Elkezdődik a karácsonyi készülődés, melynek egyik elengedhetetlen eleme a Diótörő.
December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a friss sült gesztenye illatát is. Elkezdődik a karácsonyi készülődés, melynek egyik elengedhetetlen eleme a Diótörő. A 2019/20-as évadban különleges ünnepi meglepetésként a Budapesti Operettszínház is színpadra állította a klasszikus balettet. A Diótörő - amely Győrben és a Bécsi Állami Operaházban óriási sikerrel, telt ház előtt mutatkozott be - a Magyar Táncművészeti Egyetemmel közös produkció, Harangozó Gyula rendezésében és koreográfiájával.
A Diótörő két felvonásból áll, játékideje 2 × 50 perc. Mivel a világ legnépszerűbb gyerekbalettjéről beszélhetünk, természetesen a kicsiket is szeretettel várjuk, a darab megtekintését hatéves kortól javasoljuk.
A Diótörőről:
Pjotr Iljics Csajkovszkij klasszikusa E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült. Ezt először id. Alexandre Dumas dolgozta át, végül pedig Marius Petipának, a Cári Színházak egykori koreográfusának átirata lett az eredeti Diótörő alapja. Csajkovszkij lelkesedése a darab iránt kezdetben igen csekély volt, mivel úgy gondolta, a pazar díszletek és jelmezek elvonják a figyelmet a zenéről, ám a mesetéma érdekessége mégis felkeltette a figyelmét, így elfogadta a felkérést a balett megkoreografálására. Érdekesség, hogy ez volt élete utolsó műve. A Diótörő ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban, melyet megelőzött egy március 7-i szentpétervári koncert, ahol a balettből egy kivonatot, az úgynevezett Diótörő-szvitet mutattak be.
A mű karácsonyeste játszódik, mikor a vendégek egyike, Drosselmeier nagybátyja egy diótörő babát hoz ajándékba a család kislányának, Marikának. A történet a lány álmában folytatódik, ahol hercegként kel életre a bábu, s varázslatos utazásra viszi magával a lányt. Ennek kezdetén rögtön az Egérkirállyal és hadseregével kell megküzdeniük, hogy továbbmehessenek az álmok kalandos útján. Magyarországon 1927-ben debütált a darab Brada Ede koreográfiájával, noha végül az 1950-ben Budapesten színpadra állított Vajnonen-féle koreográfiával terjedt el.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Ki ne ismerné Hamupipőke, az árva leány történetét, akit gonosz mostohája és mostohatestvérei elnyomnak, akinek arcocskáját összekormozzák, toprongyosan járatják, mégis…
Az Orfeum mágusa A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi évének díszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ
© 2008-2023, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház
